Beszélgetés a Wedding Project Banddel

A Wedding Project Banddel beszélgettem, akik bár sok éve zenélnek együtt, de a 2016-os évben fogják kipróbálni magukat először az esküvői zenélés műfajában. Mindez Pakó Petrával, a Wedding Project Budapest esküvőszervezőjével egy csapatban valósul meg, de igény szerint lehet a két szolgáltatást akár külön is választani. Ez a fiatal csapat frissességükkel, naprakészségükkel akar betörni az esküvős köztudatba, és meg kell valljam elég jól csinálják.

***

Késő este érkeztem meg a Wedding Project Banddel közös találkozónkra a Soroksári úti próbatermükbe. Őszintén szólva a legnagyobb bátorságomat össze kellett szednem, hogy a két hatalmas vaddisznó szobor közt besétáljak a régi gyártelep elhagyatott épületei közé. Nagyon sok együttes próbál itt, a helyből árad a fiatal generációnktól már megszokott romos életérzés azzal a különbséggel, hogy ez a hely nem éppen shabby-chick, hanem egy őszinte  shabby-shabby.

Végre megtaláltam Annát, aki átvezetett az útvesztőkön, és már át is adtam magam ennek az „underground-os”, „zenész-es” életérzésnek. A fiúk már nagyban próbáltak, Peti elhivatottsággal a szemében instruálta a többieket, mialatt a 2016-os évre készültek már nagy gőzzel. Pár szám után (amit elvileg először próbáltak, de őszintén szólva meg nem mondtam volna) összeültünk egy kis beszélgetésre.

  • Bognár Anna – ének
  • Németh Péter – ének, billentyűk
  • Ferencz Bence – elektromos gitár
  • Hegyi Norbert – dob
  • Sebestyén Tamás – basszus gitár

April, the Wedding Journal:  Meséljetek egy kicsit hogyan is alakult meg a Wedding Project Band.

Norbert: Igazából minden a Fool about-tal kezdődött. Bencével volt ez a közös zenekarunk, aztán a BKF-re beiratkoztunk, ott éltük a rock’n’roll korunkat és a gólyatáborban megismerkedtünk Annával. Látta a koncertünket, szimpatikusak lehettünk neki és arra gondolt, hogy hozzunk össze egy közös bandát. Ekkor alakult meg az egyetemi zenekarunk, és elkezdtünk közösen próbálgatni. Természetesen akkor még fel sem merült bennünk, hogy esküvőkön zenéljünk. Inkább a nagyobb fesztiválokat akartuk megcélozni. Sajnos aztán az élet úgy hozta, hogy Anna kiköltözött Németországba, és azzal ez a zenekar sem folytatódott tovább.

Bence: Mi azért még Norbival és Sebivel csináltuk tovább a saját zenekart, az elég jól ment, itt-ott klubokban zenéltünk. Aztán Anna egyszer csak haza jött Németországból és felkeresett minket, hogy van egy ötlete. A legjobb barátnője esküvőszervezéssel foglalkozik és milyen jó lenne, ha bővítenénk ezt az esküvőszervezős portfóliót zene szolgáltatással is. Arra gondolt, hogy egészen izgalmas lehetne nekimenni ennek az esküvői zenekar témának valamilyen új felfogásban.

Sebi: Igen és én akkoriban ettől függetlenül már éppen fel akartam hívni a Bencét, hogy szerintem nekünk el kellene mennünk zenélni esküvőkre.

Bence: Tényleg neked is volt egy ilyen ötleted.

Sebi: Igen, és aztán hívott Bence, hogy Anna basszusgitárost keres.

Bence: Csak egy baj volt. Tudtuk, hogyha modernebb zenéket akarunk feldolgozni, akkor nekünk biztosan kelleni fog egy billentyűs, és akkor jött Peti.

Peti:  Igen, egyébként ez az én szemszögemből is nagyon érdekes volt. Én 16 éves korom óta zenélek. Soha életemben nem kerestem zenekart hirdetés alapján, mert ez igazából  nem is jellemző a szakmában.

Norbi: Meg amúgy mi sem adtunk fel ilyet soha.

Peti: Ez rock’n’roll zenészeknél alapvetően úgy történik, hogy például egy baráti társaságból, vagy ismerősökből szerveződik. Az én zenekaromban is például apámmal játszottam együtt. Szóval leginkább valamilyen követhető kötődések hozzák össze a bandákat egészséges esetben. Én akkoriban pont kezdtem a munkámban megcsömörleni, és nem találtam a helyemet. Mindig is zenélni akartam, akkor miért ne élhetnék abból. Felmerült bennem az esküvőkön zenélés ötlete is, és elkezdtem zenekarok után keresni először énekesi posztban. Akkor szembesültem vele, hogy majdnem mindegyik egy kaptafa. Aztán találtam meg az Anna hirdetését minden kép és hangzó anyag nélkül, amiben leírta, hogy ilyen modern felállásra gondoltak és akkor felmerült bennem, hogy lehet, hogy ez valami más.

April, the Wedding Journal: Nem féltek attól, hogy mennyire más a klubokban, fesztiválokon zenélő zenekar identitása, mint egy esküvői zenekaré?

Bence: Van egy olyan víziónk, hogy szeretnénk mi azért egy irányt mutatni. Nem fogunk feltétlenül próbálni ilyen klasszikus rossz mulatósokat.

April, the Wedding Journal:  Igen ezt lehet rólatok olvasni a Facebookon is, hogy főként a pop, rock és elektronikus zene a repertoárotok gerince, de kívánság szerint be tudtok építeni más számokat is a programba. Mi lesz a határ, amit meg akartok majd húzni?

Peti: Szerintem erre a kérdésre én tudok hitelesen válaszolni. Először is azt tudni kell, hogy az Anna, és a srácok eszméletlen sok időt töltenek együtt. Alapvetően az egy nagyon jó mérőfoka egy bandának, hogy mennyire vannak összeszokva. Nekik van egy kialakult ízlésviláguk, amiegy iszonyatos nagy szerencse, hogy ez találkozik az enyémmel is. Én dolgoztam profi zenészekkel is és az mindig problematikus, hogy oké mindenki birtokolja a hangszert és ezzel foglalkozik, de a stílus és az összeszokás az nagyon nehezen pótolható. Nálunk ilyen kérdések nem nagyon merülnek fel.

April, the Wedding Journal:  Mi van akkor, ha a jegyespár akar valami egészen mást?

Bence: Mi kompromisszum-készek vagyunk. Van egy repertoárunk, van egy elképzelésünk. Abban bízunk, hogy ez sok fiatal pár ízlésével megegyezik majd.

Peti: Azt még hozzáteszem, hogy az a mi előnyünk, hogy az a korosztály vagyunk, és azokon a zenéken nőttünk mi is föl, mint amelyik generációban most a legtöbben házasodnak. Ráadásul mindannyian elég sokféle zenét kedvelünk. Emiatt úgy gondolom, hogy 90%-ban találkozni fog a mi ízlésünk a párokéval. Vannak számaink azért, amik annyira nem találkoznak az ízlésünkkel, vagy nem gondoltuk volna, hogy játszani fogjuk őket. A legfőbb szűrőnk mégis az, hogy ízléses legyen és világsláger.

Bence: Erre egy jó példa, az első demónk, amin a Get lucky és a Rakpart című idei nagy slágerek vannak összepárosítva.

Anna: Szerintem még azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy ami még megkülönböztet minket a jelenleg esküvői zenekarok területén tényleg jó és neves együttesektől az az, hogy fiatalok vagyunk. Szerintünk sokaknak szimpatikus lehet a saját korosztályával bulizni.

April, the Wedding Journal:  Igen, én is azt gondolom. Nem véletlenül keltettétek fel az én figyelmemet sem. Természetesen mindemellett azt is tudom, hogy a tapasztalat nagyon fontos szempont ebben a műfajban. Milyen esküvős tapasztalataitok vannak? Milyen esküvőkön jártatok, mit csinálnátok másképp?

Peti: Szerintem az egy állandó problémaforrás, hogy egy esküvőn ott vannak a barátok, és még egyszer ugyanennyi részben a szülők és a rokonok, akik egy idősebb korosztály és nyilván más az ízlésük. Ezen megy mindig a logikázás, hogy ki meddig marad, meddig kell őket kiszolgálni, miután kell a párt kiszolgálni. Azért az a tapasztalat, hogy mindig egy felüdülés az a repertoár, ami kifejezetten a fiataloknak este 11 és hajnal 1 között el tud hangozni. Nyilván egy zenekar 11 előtt is zenél, de alapvetően mi a párt akarjuk kiszolgálni.

Bence: Ők persze sokszor mondhatják azt is, hogy nem a saját zenéjüket akarják hallani elsősorban, hanem a vendégeik igényét akarják szem előtt tartani. Hallottam már pároktól azt, hogy ez a mi Nagy napunk lesz, de pont mi nem fogjuk magunkat jól érezni. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez a rokonoknak, meg a barátoknak szól.

Peti: Aztán ott van az ízlés dolga. Szerintem ez egy kicsit olyan, mint a kereskedelmi TV-nél. Ott is azt mondják, hogy azért ilyen a műsor, mert ez az igény. Mindemellett fontos, és szükséges az ízlés formázása. Ráadásul az a stílus, amit mi képviselünk az soha nem megy ki a divatból. A rock’n’roll zenélés az a hatvanas évek óta mindig ott van a felszínen. Közben mindenféle hullámok jönnek-mennek, de azzal, hogy öt ember felmegy a színpadra és minden erejét beleadva élő zenét csinál, azzal szerintem nem lehet nagyot bukni. Főleg, hogyha olyan hangok csendülnek fel, amit még az is ismer, aki a mulatóst szereti.

Szerintem azt is elárulhatjuk, hogy amikor Anna felrakta az első mash-upot az internetre, rögtön 4-5 ajánlatot kaptunk. Azt hiszem ez csak az eddigieket igazolja, és nekünk is megnyugtató volt.

April, the Wedding Journal: Ti Wedding Project Bandként a Wedding Project Budapest csapatát erősítitek. Dolgoztok majd akár külön is?   

Anna: A két dolog teljesen különválasztható. Azt kell erről tudni, hogy a Petrának, aki a WPB-et megteremtette van egy olyan esküvői szolgáltatói csomagja, amiben benne van a ceremóniamester, a zenekar, a virágos stb. Nyilvánvalóan ez adott esetben egy kedvezőbb csomag lehet, mintha valaki különválogatja a részszolgáltatásokat. Ettől függetlenül minket külön is meg lehet keresni. Illetve, ami még nagyon fontos, hogy az esküvő nyilvánvalóan egy nyomvonal, de mi szívesen vállalunk egyéb rendezvényeken is fellépést. Ez nekünk egy nagyon jó lehetőség, mert a Petrának már meg van a kapcsolati tőkéje. Ő nyom minket a weblapon, együtt megyünk az esküvőkiállításra is.

April, the Wedding Journal: Erről jut eszembe. Hol tudunk titeket élőben meghallgatni?

Anna: Januárban megyünk az esküvőkiállításra, ahol 30-án egy 20 perces előadást fogunk tartani a Papp László Sportarénában. Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!