Zita mesélt az esküvői sminkelésről

Egy ködös januári szombat délután találkoztam Szlameniczky Zitával, a Szlamizita Make-up artistjával az Asztalkában. Hatalmas bőröndnyi sminkkel érkezett éppen egy menyasszonytól, akinek aznap volt az esküvője. Nagyon régen nem láttuk már egymást, egyszer még az egyetem padját koptattuk együtt az építész karon. Volt miről beszélgessünk (több, mint három órán át :) ). Zita azóta az egyetem mellett egy másik szenvedélyét tudássá, majd a tudását szaktudását fejlesztette. Make-up artist lett.

A Műegyetem sok hiányossága ellenére pár dologban elvitathatatlanul fejleszti az oda járó diákok képességeit. Térlátást, szabadkézi rajzolást és kifejezőképességet, ízlést, koncepció alkotási képességet vernek itt a tanulókba, ami segít abban, hogy az ember ne csak meglásson, hanem könnyebben meg is értsen vizuális dolgokat. Tudja, hogy az a valami (ebben az esetben egy kisminkelt arc) miért és mitől lett olyan, amilyen. Ezeket a képességeket Zita nagyon jól tudja használni sminkesként is a mindennapokban és egyáltalán nem bánja, hogy az élete ilyen fordulatot vett. Hiszen valódi boldogságot és szenvedélyt találni a munkádban igazi kincs. 

***

April, the Wedding Journal:  Mesélj egy kicsit hogyan lettél építész hallgatóból sminkes?

Zita: Igazából, ahogy teltek az évek az építész karon, lett egy hiányérzetem. Nem tudtam eléggé kiélni benne a kreativitásomat. Te is tudod, hogy mennyire darálós az építész kar. Semmi mással nem tud foglalkozni az ember, nagyon beleragad, nagyon belegyepesedik. Az egyetem eleje felé kezdtem el sminkvideókat nézegetni és ha egyszer elkezdi az ember, akkor elég nehéz róla lejönni.

Számomra is meglepő volt, hogy valamit ennyire tudok élvezni és erőlködés nélkül, magamtól is tudok rengeteget tanulni és nagyon sok információt el tudok tárolni. Egy idő után én voltam mindig az az ember a társaságban, aki ha sminkeléssel kapcsolatos kérdés van, akkor mindig tudja rá a választ. Mindennek utánaolvastam. Összetevőknek, kollekcióknak, mi van most trendben. Aztán eljutottam egy olyan pontra, hogy na most van itt az ideje, hogy elmenjek egy tanfolyamra.

Megbeszéltem a szüleimmel, hogy mehetek-e és beleegyeztek, hogy Karácsony, szülinap, nagyon sok minden egybe kötve segítenek finanszírozni nekem a sminkes képzést.

April, the Wedding Journal:  Ez egy OKJ-s tanfolyam volt, vagy egy mestertől tanultál?

Zita: Sminkmesternél. Itthon egyelőre nem tartják szakmának a sminkest, alig van olyan OKJ-s képzés, ami elismert lenne. Csak az számít, hogy kinél tanultál, hiszen vannak határozott stílusok, amit a mesterek átadnak a tanítványaiknak. Nagyon sokat keresgéltem, hogy ki az aki tényleg a legjobb. Így találtam rá Páll Adriennre, aki nagyon jó választás volt. Azóta is többször megállapítottam magamban, hogy jobbat nem is választhattam volna.

Nem csak szakmailag, hanem emberileg is rengeteg pluszt adott. Felkészített minket arra is, hogy hogyan mozogjon, viselkedjen az ember ebben a szakmában. Nagyon alapos volt, nem csak divatsminkekről, hanem korszakos sminkekről is kaptunk egy áttekintést, mindenféle arckarakterre, szemformára felkészített minket.

Sminkes vizsga után csak az van a birtokodban, hogy kinél tanultál és hogy milyenek a vizsgaképeid. Ezeket a képeimet egyébként nagyon szeretem, Adri törekedett arra, hogy mindenkinek olyanok legyenek, amilyennel bárhova el lehet indulni. Sokan itt feladják, mert nem elég elhivatottak, vagy nem tudják mit kezdjenek a tudással, amit szereztek. Én ekkor sok ingyen munkát vállaltam, amiket online találtam meg és ahonnan sok ismerőst, aztán ajánlatokat kaptam. Majdnem egy évig tartott ez az állapot, mire összehozott a sors olyan emberekkel, akikkel együtt nagyon jól tudtam dolgozni.

Eleinte sok olyan megrendelés jött, hogy divattervezőknek segítsek look bookban, kampányban. Aztán innen indult, hogy mára mindenfelé kezdenek megismerni :D. Nem csak divatkörökben, hanem sok esküvői megrendelést is kapok.

April, the Wedding Journal:  Miben különbözik egy esküvői smink a divatsminktől?

Zita: A divatsmink rengeteg dologtól függ, folyamatos változásban van, van egy vonala, ami szerintem nem csak a tervezőktől függ, hanem a társadalmi tényezőktől is. Például az idei őszi-téli divatban kifejezetten nagyon erőteljes, érzelmes sminkek voltak. Azt gondolom, hogy lehet párhuzamot vonni azzal, hogy milyen történések vesznek körbe minket a Világon. Ezek a történések persze hatással vannak a make-up artistokra, vagy a divattervezőkre is. Esküvőkön viszont mindig ugyanazokat a dolgokat veszik elő, tőlem is mindig ugyanazokat a dolgokat kérik a menyasszonyok. Nekik a legfontosabb az, hogy önmaguknak érezzék magukat, de azért mégis „ragyogónak”.

April, the Wedding Journal:  Mondanak valamilyen határozott utasítást arról, hogy mit szeretnének látni?

Zita: Nem mindig. Általában nekem kell kitalálnom, hogy mit szeretnének. Van, aki fotókat hoz, azt is figyelembe szoktam venni, de az nagyon sokszor félrevezető. Egyrészt nem mindenkin állnak ugyanazok a technikák jól, másrészt pedig a fotók sokszor hamis képet festenek. Divatfotós és divatfotós közt is van különbség. Van az a fajta, akinek az a fontos, hogy a természetesség nagyon átjöjjön, ne legyen túlretusálva, túlmaszkírozva a modell. Én is ezt a vonalat képviselem.  Nekem az a legfontosabb, hogy a személyiség, a karakter átjöjjön divatsminknél és esküvői sminknél egyaránt. Sokszor olyan technikákról hoznak képet, mint például a Kim Kardashian kontúrozás, ami valójában egy drag queen technika.

April, the Wedding Journal:  Az mit jelent?

Zita: Ezeket valójában férfiak használják, hogy nővé maszkírozzák magukat. Nagyon erős kontúrokat használnak, amikkel a vonásokat nagyon határozottan meg lehet változtatni. Lehet, hogy fotón jól mutat, de nem fogják magukat jól érezni benne, egyszerűen nem lesz természetes. Divatfotón persze ez teljesen rendben van.

April, the Wedding Journal:  Azt is megértem, hogy egy menyasszonynak ez egy különleges nap, amikor valami mást akar magán látni. Valami olyat, amiről azt gondolja, hogy nem tudja megcsinálni saját magának.

Zita: Igen, de egyénre szabva is lehet jókat csinálni. Nagyon fontos persze, hogy milyen személyiségről van szó, hiszen van, akinek pont egy erősebb smink lesz „természetes”. A baj akkor van, amikor az önképükkel van a probléma és arra vágynak hogy teljesen mássá alakuljanak, nem tudják szeretni saját arcvonásaikat. Ilyenkor nehéz segíteni.

April, the Wedding Journal:  Mik a titkai annak, hogy jól mutasson egy smink fényképen?

Zita: Nagyon sok apróság van, amire oda kell figyelnem. Tudom azt, hogy bizonyos dolgok mennyire számítanak. Az, hogy hogy húzom a vonalat, hova teszem a fény – árnyékokat, hogy milyen fényekben mi működik. Az is nagyon sokat számít, hogy rengeteg fotós van, nagyon sokféle fénnyel dolgoznak, nagyon sokféle stílusban, nagyon sokféle retussal. Ezeket kitapasztaltam, hogy mikor mit kell használnom, hogy a lehető legjobb eredményt tudjuk elérni.

April, the Wedding Journal:  Szalonban, vagy helyszínen szoktál dolgozni?

Zita: Dolgozom azon, hogy legyen egy saját helyem, de egyelőre még nincs. Esküvőkön viszont inkább azt szokták szeretni, ha valaki a helyszínen van és nem nekik kell átvándorolniuk. A menetrendjükben általában nagyon kevés idő van erre, nagyon meg van szabva, hogy ettől eddig fodrász, ettől eddig sminkes, ettől eddig fotózunk, ettől eddig meg már menni kéne. Esküvőnként nagyon változó, hogy mi a menetrend és én milyen pillanatában fogom elkapni a menyasszonyt. Általában erre előre készülök lelkiekben.

Van, amikor nagyon nyugodt pillanatában kapom el és csak ketten vagyunk és akkor nagyon jól meg lehet nyugtatni. Általában azonban nagyon izgulnak. Az egész szervezés egy nagy stressz, ki van ott, ki nincs ott, hova ment a koszorúslány stb. Én fontosnak tartom, hogy a kezeim között lenyugodjon, élvezze, hogy végre nem neki kell szervezkednie, hanem én törődök vele egy kicsit. Ezt nagyon szoktam élvezni. Mások úgy vannak vele, hogy csak legyünk már ezen túl. Megint mások pedig nagyon kedves családi környezetben várnak, megetetnek sütikkel, jön az anyuka „jajj de szép vagy”.

April, the Wedding Journal:  Nagyon sokszor készül kép a menyasszonyról, ahogyan készül, sminkelik, a haját csinálják, öltöztetik. Milyen, amikor munka közben fotóznak?  

Zita: Igen ilyenkor persze én is máshogy viselkedem, kiöltözöm.

April, the Wedding Journal:  Azért ez általában így van nem? Ezt szokták kérni a menyasszonyok, hogy fotózzák őket, ahogy készülnek.

Zita: Sokszor van, hogy nem. A mai menyasszonyom is azt mondta, hogy még az lenne a teteje mindennek, ha még egy fotós is itt állna és azt fotózná, hogy őt sminkelik. Ilyen is van. Máskor viszont azt is fotózzák, és akkor nekem rá kell éreznem nem csak a menyasszonyra, hanem a fotósra is. Tudnom kell, hogy milyen pillanatokat akar elkapni. Vannak tipikus beállítások, amiket tudom, hogy szeretnek. Ilyenkor van, hogy egy pillanatra direkt lelassítok és még összenézés nélkül is tudja a fotós, hogy azért csinálom, hogy ő el tudja kapni azt a pillanatot. Van, hogy direkt másképpen tartom a kezem, hogy kicsit több látszódjon az arcából. Miközben a menyasszonyra is figyelnem kell, hogy mit szeretne, azalatt ugyanúgy a fotóssal is kell egy ilyen szavak nélküli kommunikáció. Ilyenkor ez nekem egy plusz munka, hogy erre is figyeljek és a menyasszonnyal is beszéljek, aki még mosolyogjon is és én is pózoljak az ecsetemmel.

Azt szoktam kérni éppen ezért, hogy a fotókat egy bizonyos pont után kezdjék el készíteni. Mindenki jobban jár, ha nem az alapozás kezdetétől készülnek a képek, hanem inkább a pirosítás alatt. A fotósnak kevesebbet kell retusálni, a menyasszony is jobban örül, ha csinosabb a képeken, én is jobban oda tudok figyelni. Ezzel is oldjuk a menyasszony feszültségét is.

April, the Wedding Journal: Hogyan szoktak nálad zajlani a próbasminkek?

Zita: Azt szoktam kérni, hogy lehetőleg reggel csináljunk próbasminket. Így egész nap tudja hordani, ki tudja próbálni hogyan érzi magát benne. Át kell gondolnia, hogy van-e valami, amit legközelebb másképp csináljunk. Sokszor van olyan, hogy egy fokkal natúrabbat szeretnének, mert a férjének egy kicsit az jobban tetszik. Olyan is van, hogy másfajta rúzst kér, mert a csokrot kicserélték, vagy egy új cipő miatt változik a szemhéjpúder.  

Anyagilag ez úgy szokott kinézni, hogy a próba és a végleges sminkre egyben adok árat, aminek az előlegét a próbasminken kérem el. Így a próbasmink után bárki szabadon dönthet úgy, hogy ő mégis mást választ. Ilyen eddig még nem fordult elő, de amúgy simán előfordulhatna, hogy az én stílusom nekik nem felelt meg. Ez nem sértődés kérdése, ez az Ő Nagy napja.

Olyan is volt már, hogy nem volt lehetőség próbasminkre, mert az eredetileg kiválasztott sminkes lemondta. Ilyenkor elég nagy bizalomra van szükség irántam, ezért azt szoktam kérni, hogy szánjunk rá plusz fél órát, hogy nehogy valami olyat csináljak, ami számára nem menthető.

A próbasminkek után szoktam készíteni egy listát, egy ún. „face chartot”. Ebben leírom az összes terméket, amit együtt használtunk. Sokszor fölvázolom azt is, hogy hol mit alkalmaztam.

April, the Wedding Journal:  Hogyan döntitek el, hogy mikor van kész egy smink?

Zita: Próbasminknél általában folyamatosan építjük az erősséget. Szokott lenni egy pont, amikor azt mondják, hogy ennél ne legyen erősebb, vagy most pont jó. Szoktam őket figyelmeztetni, hogy fotón azért jó pár fokkal gyengébbnek fog látszani a smink. Általánosan ez igaz. Szerintem létezik ebben egy nagyon egészséges egyensúly, hogy még ő is jól érzi magát és én is biztos lehetek abban, hogy a fotón jól mutat majd a végeredmény.

April, the Wedding Journal: Milyen termékeket használsz?

Zita: Az esküvői smink arról szól, hogy nagyon tartós termékeket használjunk. Fel kell készülni arra, hogy sírni fog, hogy átbújtatják a ruhán. Sok múlik azon is, hogy milyen a ruha, mennyi bőrt láttat magából a menyasszony. A sminkesnek minden szabad bőr a feladata. Kevesen gondolnak például a kézfejre. A kézfej is szerepel a fotókon, például a gyűrű felhúzásakor, vagy amikor fogják egymás kezét. Előfordulhat, hogy sokaknak vöröses pír van a kezén. Ilyenkor én azt is alapozóval van, hogy átkenem.

Azt is nagyon fontos megemlíteni, hogy figyelni kell arra is, hogy ki mire érzékeny esetleg. Igyekszem mindenből illatanyag és allergén anyag menteset használni és arra is figyelni, ha valakit érzékenyebb egy érintésre. Csikizhetek, lehet valami kellemetlen érzés, vagy szokatlan.

Aztán van olyan is, hogy egy kis sminkes mentőfelszerelést csomagolok a menyasszonynak. Előtte mindig megkérdezem, hogy van-e olyan termék, amit szeretnének, hogy megvegyek nekik előre. A mai esküvőn például hagytam ott neki egy testápolóval összekevert fényt, szájszínt, mert azt le szokták enni a lakdalom alatt és egy nagyon kevés, a saját színéhez igazodó korrektort alapozóval összekeverve. Mindig szoktak aggódni, hogy ezt maguknak hogyan teszik fel, ha például az orrhegyükről letolja a ruha az alapozót a felvételkor.

April, the Wedding Journal:  Erre is van egy trükköd?

Zita: Azt szoktam mondani, hogy egy sálat tekerjenek körül a fejükön és úgy vegyék fel a ruhát. Amikor alulról fel lehet venni az más, de van olyan, amit csak felülről lehet felvenni. Ezt is a divatfotózás miatt tudom, hogy így oldunk meg ilyen helyzeteket. Általában az én sálammal körbetekerjük, nagy levegő, aztán áthúzzuk őket. Igazából nem szokott ez probléma lenni, de a mentőcsomag jó, mert megnyugtatja őket.

April, the Wedding Journal: Fontos egy ilyen stresszes helyzetben, hogy biztonságban érezzék magukat.

Zita: Igen, a nagy része amúgy erről szól, hogy én a megfelelő lelkiállapotba hozom őket.

April, the Wedding Journal: Miből adódnak a legnagyobb nézeteltérések megrendelő és sminkes között?

Zita: A legtöbb kritikát olyan sminkesek szokták kapni, akik nem figyelnek oda arra, hogy kinek mi illik. Saját magukat akarják kiélni ahelyett, hogy a megrendelő vágyait tartanák szem előtt. Ők is olyanok, hogy meglátnak egy arcot és az számukra a lehetőségek tárháza. Szerintem az a legfontosabb, hogy mindenki önmaga maradjon, vagyis önmaga legjobb formája. Ezt tanultuk meg Páll Adrienntől is. Ő azt az irányvonalat képviseli, ami modern technikákkal, modern termékekkel a mai trendeknek megfelelő. A mai trendeknek pedig tényleg a természetesség a legfőbb alapeleme minden szempontból. A bőr az bőr legyen, a textúrát ne mossuk el.

A sminkes szaktudás mellett Páll Adrienntől sokat tanultunk az emberi részéről is a szakmának. Sok olyan dolgot adott át, ami nekem is csak később esett le, hogy miért így tanította, ahogy tanította. Ezek közé tartoznak azok a pszichológiai gyakorlatok, amiket egymás között csináltunk. Ez jó volt arra, hogy a csoportban is jobban megismertük egymást és azért azt is hozzá kell tennem, hogy Adri olyan valaki volt az életemben, aki sok év után először úgy éreztem, hogy nevelt. Ritka dolog, hogy valaki ilyen hatással legyen rád miközben mentorként is felnézel rá.

Sok olyan játékot csináltunk ott, amiket a mai napig a munkában is használok. Csak egy nagyon egyszerű példát mondok. Sok olyan dologra gondolunk a másikkal kapcsolatban, amiket nem mondunk ki. Ugyanakkor, ha megtennénk, rájönnénk, hogy a másiknak mennyire jól esik. Ez egyáltalán nem sok energia. Az Adrienn ezekkel a feladatokkal megerősítette nekünk, hogy ez milyen fontos, hogy kimondjunk dolgokat.

Volt egy olyan feladatunk, ahol le kellett írnunk a másikról külső-belső tulajdonságokat, ami tetszik benne. Megdöbbentő volt számomra is, hogy engem mennyivel pozitívabbnak látnak mások, mint ahogy én látom saját magamat. Egészen furcsa dolgokra jössz rá önmagaddal kapcsolatban.

Ki kell mondanunk ezeket a gondolatokat. Nem úgy kell ezt elképzelni, hogy én szétdicsérek másokat. Valójában semmi valótlant nem mondok és ez a lényeg igazából. Egyszerűen csak kimondom azt, amire amúgy is gondolok és utána rájössz, hogy ez mennyire jó érzés. Aki szeret velem dolgozni, szerintem azért is szeret velem dolgozni, mert a szaktudás mellett igyekszem figyelni arra is, hogy mindenki jól érezze magát körülöttem.