A Vadvirágos lányok

Beszélgetés Klenovszki Mimivel és Tóth Katával, akik közös vadvirágos pop-up store-jukkal nagy sikert arattak 2015 végén, és már készülnek a 2016-os szezonra, hogy sok jegyespár esküvőjét tegyék felejthetetlenül széppé, és emlékezetessé. Jellegzetes stílusuk a puritán, skandináv minimalizmus, a vadvirágos, kicsit kócos, bohém lelkületű dekoráció, de igény szerint bármi arannyá válik a kezeik között.

Mimivel és Katával az esküvőszervezéssel kapcsolatos tapasztalataikról beszégettünk, és, hogy mire érdemes odafigyelnie egy párnak, amikor a Nagy napjukat tervezgetik.

***

fotó: Fanni-fotók

fotó: Fanni-fotók

Későn, sötétben érkeztem meg a Wild Flower Bárba, ahol Kata húga felmelegített gyorsan egy finom teával. Az általuk béke szigetének nevezett virágbolt valóban nyugalmas kis hely a belvárosban, ahol minden szegleten megpihentethetjük a szemüket valami szép kis tárgyon, virágon. A slow-life hangulatot magamra is öltöttem, miközben Mimire vártunk Katával kettesben, mivel ő éppen egy rádiónak adott interjút.

tthan's brides: Hol tanultatok?

Kata: Mimi germanisztikát tanult, én pedig eredetileg közgázt. A közgáz után egy reklámügynökségnél dolgoztam, majd a Kreában elvégeztem a lakberendező szakot. Ezután enteriőr stylistként dolgoztam, amit csinálok a mai napig is. Később lett egy saját táskamárkám a KlassDSign és most a Mimivel dolgozom együtt.

­­***Közben Mimi is megérkezik és egy új kör tea után folytatjuk tovább a beszélgetést.***

Mimi: Itt vagyok! :)

tthan's brides: Szóval arról beszélgettünk Katával, hogy mit tanultatok eredetileg. Úgy hallottam germanisztikával kezdtél.

Mimi: Igen, germanisztikát tanultam ez nem pletyka. Majd elvégeztem egy tanár szakot, de végül sosem voltam tanár.

tthan's brides: Hogyhogy?

Mimi: Igazából elég nehéz erről mit mondani. Úgy éreztem, hogy az adott keretek között, vagy abban a rendszerben, ahogy itthon működik az oktatás én nem biztos, hogy tudok annyit harcolni, hogy azt és úgy tudjam csinálni, ahogy én szeretném. Ezután én innen nagyon messzire kanyarodtam. Elég sokáig egy hazai PR ügynökségnél üzleti és stratégiai kommunikációval, sajtókommunikációval, brandinggel foglalkoztam és aztán kezdtem el az esküvőszervezést.

tthan's brides: Először egyedül, és aztán már ketten dolgoztatok?

Mimi: Igen, a legelején teljesen egyedül. Igazából onnantól kezdve, hogy már nem csak szervezésről volt szó, hanem dekorációról, virágról, és egyéb esküvőhöz kapcsolódó szolgáltatások is felmerültek, mert egyszerűen igény volt rá, kérdezték, keresték, akkor egy ponton lépett be a Kata az életembe. Tulajdonképpen ott kezdődött el a mi közös virágos történetünk.

tthan's brides: Honnan jöttek az első esküvős megrendeléseitek?

Mimi: Mire gondolsz? Virágra?

tthan's brides: Nem, hanem hogy kiknek az esküvőjét csináltátok először? Barátokét?

fotó: Péter & Veronika

fotó: Péter & Veronika

Mimi: Igen volt az elején pár ilyen, de nem az volt a jellemző. Igazából, amikor én elindultam, akkor volt egy pár napos Vintage Pop-up szalonom a Halász Éva a Show roomjában. Az Évával volt egy ilyen kollaborációnk, és akkor annak volt egy olyan visszhangja, hogy megismertek engem az akkori menyasszonyok, és így indult el tulajdonképpen az első szezonom.

tthan's brides: És milyen élményekkel zárult?

Mimi: Szuper jó élmény volt! Az egyik első párom például egy olyan pár volt, akik az előző évben azért nem házasodtak össze, mert nem találtak itthon olyan esküvőszervezőt, akivel ők megértették volna magukat. Akivel együtt dolgoztak, azzal nem volt meg a közös hang, és akkor kicsit bele is fáradtak az egészbe. Ezután találtak meg engem. Aggódtam is, hogy ez akkor most lehet, hogy egy nagy falat lesz, de a végén nagyon jól sikerült. Igen, rájuk kellett hangolódni, de mindig azt szoktam mondani, hogy az esküvőszervező az egy bizalmi ember párok életében, mint a fodrász akinek mindent elmondanak.

tthan's brides: Igen, azért itt tényleg figyelni kell az emberi lélekre. Gyakran a lányoknak sok év óta megfogalmazott álmait kell megvalósítani, de férfiaknak is előfordulhat, hogy elég erős elképzelései vannak, ami nem pont találkozik a tiéddel.

Mimi: Igen, és az, hogy ilyen digitálisak lettünk, és gyakorlatilag mindent látunk Pinteresten, ami a Világ túloldalán történik, az egyrészt nagyon jó, és szuper, hogy sokszor a lányok ilyen konkrét elképzelésekkel keresnek meg. A másik oldalról pedig van ennek egy nagyon nagy veszélye is, mert nem mindenki tudja azt, hogy amit a Pinteresten lát az nem is egy valós esküvő, vagy nagyon beállított, vagy egy olyan helyszínen készül, ami egyszerűen hangulatában, stílusában nem is létezik Magyarországon. Szóval rengeteg az Internetes böngészésben a pozitívum, ugyanakkor úgy érzem, hogy esküvőszervezőként az is a feladatom, hogy megmutassam a pároknak, hogy mire van itthon lehetőségük.

tthan's brides: És hogy látod mire van itthon lehetőség?

Mimi: Egyébként nagyon sok mindenre. Vannak jó helyszínek, és jó szolgáltatók, de ugyanakkor én mindenkit arra szoktam buzdítani, hogy merjen álmodni, mert nem csak a megszokott, hagyományos esküvői helyszínekben lehet gondolkodni. Igen, lehet, hogy kettővel fáradtságosabb munka, és öttel több problémát kell majd megoldani. Például, ha találunk egy olyan helyet, ahol még sohasem szerveztek esküvőt és nekik is új ez a terep, és mégis nyitottak erre, ott lehet nagyon jó dolgokat csinálni. Ilyen lehet egy privát villa kertje, vagy mondjuk a Badacsonyban van egy hely, ahol most már azért vannak esküvők, de anno 3 éve, amikor nekünk volt ott egy akkor még nagyon fotókat sem láttunk arról, hogy ott egyébként mi történhet.

tthan's brides: Hogy hívják a helyet? A Badacsonyban egy kicsit ismerősebb vagyok.

Mimi: Az Óbester. Ez egy viszonylag pici helyszín. Nekünk egy körülbelül 40 fős esküvőnk volt ott. Egy svéd házaspár a tulajdonos, és Ők ott is laknak egyébként a panzióban, nyáron látványgrillezés van az udvarban, és az egészet Ők viszik. Nyilván, ha kell akkor be kell vonni segítséget, de ez az egész az Ő birodalmuk, az Ő birtokuk, vannak kutyáik, gyerekeik, szőlősorok között a közelben van egy pici kápolna gyakorlatilag egy percre tőlük. Szóval egy nagyon romantikus, nagyon ideális helyszín kis létszámú esküvőkhöz.

tthan’s brides: Hogyan állsz neki egy új feladatnak, amikor egy jegyespár felkeres, hogy szervezd meg az esküvőjüket?

Mimi: Az első, és legfontosabb, hogy üljünk le beszélgetni. Én nem is szoktam úgy ajánlatot adni, hogy így beesik egy e-mail és „mennyibe kerülsz?”. Persze, ha valaki nagyon ragaszkodik hozzá, akkor mondok egy tól-ig árkategóriát, de egyszerűen nem erről van szó. Nem tudom megmondani, hogy mennyibe kerül a szolgáltatásom éppen azért, mert mindenkinek másra van szüksége. Ezért mindig azt szoktam mondani, hogy üljünk le először beszélgetni. Nagyon jó, hogy ha ott van a vőlegény is, de természetesen tudom, hogy egyrészt vannak olyan fiúk, akik nem biztos, hogy bele akarnak folyni az esküvőszervezésbe, másrészt pedig nem is megoldható, hogy eljöjjön. Félig külföldi a pár, vagy külföldön is él, itt is él, vagy egyszerűen csak nincs ideje a vőlegénynek. Szóval van arra is példa, hogy csak a menyasszonnyal ülök le az elején, de hogyha elkezdünk együtt dolgozni, akkor mindig van egy olyan találkozó, ahol mindketten ott vannak. Ott együtt megpróbáljuk összerakni, hogy tulajdonképpen mi is az, amit ők szeretnének.

fotó: KÉPMÁS

fotó: KÉPMÁS

Legelőször azt szeretném tudni, hogy mi van már a fejükben, hogy ők tudják-e már mit szeretnének. Az is előfordul, hogy még semmi konkrét ötlet nem fogalmazódott meg bennük, és akkor el kell mondanom a lehetőségeiket. Ehhez először mindig egy picit meg kell ismerjem őket, hogy tudjam, hogy milyen típusú emberek is tulajdonképpen. Én igyekszem amennyire lehet mindig személyre szabott esküvőket szervezni. Szerintem az esküvő az nem egy maszkabál, és nem arról szól, hogy egy napra valaki tök más leszek, mint aki egyébként vagyok, hanem az esküvő az egy olyan ünnepi pillanata az életnek, amikor ugyanaz vagy, mint máskor, csak ezt egy ünnepi szalaggal átkötöd.

Amikor ezekkel az alap dolgokkal megvagyunk, akkor még van szerintem egy nagyon fontos kérdés. Olyan esküvővel állunk-e szemben, ahol a pár álmát szeretnénk valóra váltani, vagy van valaki más is a történetben, vagy vannak-e más szempontok is, amiket figyelembe kell vennünk. Akár vallási okokból, akár tradicionális okokból, akár a szülők miatt. Ez nem baj, csak az elejétől fogva tudnunk kell, hogy például a leendő anyósnak, aki egyébként az esküvőt finanszírozza, bizonyos pontokon beleszólási joga van, ha tetszik, ha nem tetszik. Ez nem biztos amúgy, hogy feltétlen rossz, volt most is rá példa, hogy az anyuka is benne van, és szuper jól működik, egyszerűen csak jó tudni az elején, hogy tulajdonképpen ki is az, akivel én szervezni fogom ezt a esküvőt.

Amikor megvan, hogy kinek az álmait kell megvalósítsuk, akkor jön a helyszínkeresés. Mindenekelőtt, és nagyon gyorsan. Én mindig próbálok olyan helyszíneket ajánlani, amelyek szerintem megfelelhetnek a párnak. Aztán pedig elmegyünk élőben megnézni őket. Egy nap maximum kettőt, összesen maximum négyet. Persze lehet, hogy éppen ötöt, mert az élet úgy hozza. Azonban kell tudni úgy szűkíteni, hogy már csak azt nézzük meg, ahonnan mondjuk van ajánlatunk és tudjuk, hogy ha vannak extra igényeink, akkor azt nyitottak megvalósítani, tudjuk, hogy van akkor szabad szombatjuk, amikor mi szeretnénk, stb.

Amikor meg van a helyszín, akkor én azt szoktam mondani, hogy menjünk tovább a menyasszonyi ruhával. Persze ez is nagyon menyasszony függő. Van akinek ez nagyon fontos, és sok kör lesz vele és akkor érdemes időben elkezdeni. Ez attól is függ, hogy béreljük, vagy varratjuk, vagy kollekcióból vesszük.

tthan’s brides: Vannak kedvenc divattervezőid?

Mimi: Vannak persze. Én a Sármán Nóri munkáit nagyon nagyon nagyon szeretem, de persze vannak mások is, de ha csak egyet kéne kiemelnem, akkor a Nóri ruhái lennének azok. Mondjuk a Daalarna ruhák közt is vannakálomszépek, de volt már arra is példa, hogy az anyukának a régi menyasszonyi ruháját alakítottuk át, sőt olyan is volt, hogy valaki egy fast fashion boltból választott egy fehér ruhát és egyébként brutál gyönyörű volt. Ebben is nagyon különbözőek az igények, meg a stílusok.

Ezután már párhuzamosan futnak a szálak. Érdemes elkezdeni ilyenkor a cateringgel, de ez attól is függ, hogy a helyszínen van-e konyha. Abban az esetben, ha van, akkor is foglalkozni kell vele, de még a döntéssel lehet picit várni. Ha viszont nincsen a helyszínen catering, vagy egy kültéri helyszínről, mondjuk egy rétről beszélünk, akkor azért el kell kezdeni megkeresni a vágyainknak megfelelő szolgáltatót. Olyat, aki meg tudja oldani a felszolgálást, a hűtést, úgy, ahogy annak lennie kell.

Fotós, videó igény szerint, dekoráció, és aztán a smink, haj, mindezekkel párhuzamosan ugye az anyakönyv vezető. A templom szervezése pédául felekezet függő és pap függő, de az sem ritka, hogy mondjuk 10-15 szombaton keresztül a párnak elfoglaltsága lesz, mondjuk, hogyha egy katolikus esküvőt szeretnének. Gyűrű. Ebbe mélységekig nem szoktam belefolyni, de ajánlásokat szívesen teszek, hogy melyik ötvös az, akivel szerintem érdemes együtt dolgozni. Grafikai munkák, meghívó, zene.

tthan’s brides: Grafikai munkákat ti készítetek?

Mimi: Én azt nem, de meg vannak azok a szolgáltatók, akikkel közösen kitalálunk egy koncepciót. Néha a dekort sem én csinálom. Ezt ilyenkor úgy kell elképzelni, hogy együtt találjuk ki az adott dekoratőrrel, vagy az adott grafikussal, vagy az adott virágossal, hogy az adott párhoz, és adott esküvőhöz igazítottan mi is legyen.

fotó: Péter & Veronika

fotó: Péter & Veronika

Szerintem amúgy nagyon jól működnek azok az esküvők, ahol van valamilyen tematika. Ahol a pár valamilyen, és azt meg merik, és meg is akarják mutatni a többieknek. Ezek néha ilyen tök apróságok. Mondok erre is egy példát. Volt egy párom, ahol a lány magyar volt, a fiú pedig félig ír félig dél-afrikai, de Brüsszelben dolgozott, és emiatt Ők rengeteget utaztak Budapest és Brüsszel között, meg sokfelé máshol is. Ezért aztán az asztaloknak sorszám helyett, városneveket adtak. Például az egyik asztal neve Barcelona volt, és volt hozzá írva egy kis szöveg fényképpel, hogy mi történt ott velük. Ez arra is szolgált, hogy kicsit a násznép is jobban megismerje őket.

tthan’s brides: Szóval akkor van, hogy szervező vagy, van, hogy dekoratőr és van, hogy mind a kettő egyszerre.

Mimi: Igen, én bármilyen formában tudok működni. Nyilván nem tudok megsokszorozódni. Van hogy szervező is vagyok, meg háziasszony is vagyok az esküvőn, ami ugye nagyjából azt jelenti hogy az esküvő napján reggeltől kezdve, ameddig megérkeznek a vendégek én fogom össze az alvállalkozókat. Akkor én már tudom, hogy a tortának 11-kor meg kell érkeznie, és úgy kell kinézzen, ahogy. A zenekar hova áll be, és technikai próbát csinálnak kettőig, és a szalvéta az úgy van feltéve, hogy. Szóval mindent én fogok össze, én veszek át, én csekkolok.

Aztán onnantól kezdve, hogy a vendégek megérkeznek én fogadom őket, és igyekszem mindenkinek elmondani a programot. Szeretem, ha le is van írva legalább egy helyre, mondjuk egy programlistára. Egyszerűen szeretik a vendégek tudni, hogy mikor mi lesz, mert ha belegondolok, hogy amikor én vendég szoktam lenni, akkor én is szeretem tudni, hogy mondjuk 7-kor van a vacsora. Akkor tudom, hogy annyi sütit eszek, hogy hétig ki kell bírnom, vagy nem eszek sokat, mert tudom, hogy hétkor jön a vacsora. Esetleg úgy megyek el átöltözni. Sokan, ha kisgyerekkel vannak akkor úgy mennek el szoptatni, vagy letenni őt aludni. Ilyen még a pénz, vagy az ajándékozás kérdése. Annál kellemetlenebb nincsen, mint amikor száz ember szorongatja a borítékot, és nem tudja hova tegye, és mikor kell odaadja. Sokkal jobb, ha látja, hogy ajándékozás 21 órakor, és akkor tudják, hogy mire kell számítani, hogy ne legyen egy feszengés.

A háziasszonykodáshoz még hozzá tartozik az este folyamán, hogy én vagyok az aki tereli az embereket, én fogadom az anyakönyv vezetőt, vagy ha a fotós nyafog, hogy a villanykörte pont a pár feje fölött égett ki, és nem tud normális fotókat készíteni, akkor én vagyok az, aki a helyszínen ezt megoldja.

Ez egy kicsit olyan, mint a ceremónia mester, vagy a vőfély, csak én háziasszonyként nem szórakoztatom az embereket. Keveset beszélek mikrofonba, csak ha nagyon szükség van rá. Ez külsőleg úgy szokott kinézni, mintha a menyasszonynak a minden lében kanál barátnője lennék.

tthan’s brides: Ilyenkor úgy szoktál felöltözni, hogy valamennyire a figyelem középpontjába kerülj?

Mimi: Alapvetően azt szokta kérni a menyasszony ilyenkor, hogy én úgy öltözzek, mintha az Ő esküvőjükre vendégként jönnék el. Tehát, ha van valami dress code, mondjuk a színt megmondják, akkor olyan ruhát fogok felvenni. Egyszer-kétszer volt arra példa, hogy a szolgáltatói öltözéket preferálta a pár, például tiszta feketében voltam. Nem öltöztem pincérnek, de nekik fontos volt, hogy látszódjon, hogy én ott dolgozom.

Ja igen. Szóval onnan kanyarogtunk ide, hogy nyilván, ha én vagyok a szervező és a háziasszony, akkor nincs arra időm, hogy a teljes dekorációval egyedül foglalkozzam és ilyenkor szuper, hogy segít nekem a Kata. Ő a jobb kezem és a bal kezem most már.

fotó: PInewood weddings

fotó: PInewood weddings

***Kata nevet hátulról. „Élettárs vagyok lassan!”***

***Közben én elővettem a táskámba rejtett pár képet, amin az én személyes kedvenc esküvői dekorációm volt látható, Matisz Alíz keze munkája a Rókusfalvy birtokon, a Pinewood Weddings fotóin megörökítve.***

Mimi: Igen, hát az látszik ezen, hogy át van gondolva, és minden egyben van. Sokszor látjuk itthon a dekorációkon, hogy beleesnek abba a csapdába, hogy ez is tetszett Pinteresten, meg az is tetszett, mindent akarunk és aztán semmi sem lesz belőle. 

tthan’s brides: Még egy kérdés szolgáltatókkal kapcsolatban. Van például kedvenc cukrászod?

fotó: Tamás Pál

fotó: Tamás Pál

Mimi: Kicsit nehéz erre válaszolni, mert tök sok van. Mondjuk, hogyha egyet kéne kiemelni, akkor én az Asztalkát mondanám most. Ez egyébként nem csak egy esküvői szolgáltató, hanem egy kis cukrászda is egyben. Szerintem nekik van a legjobb tripla csoki tortájuk a városban. ***nevet*** Aztán ott van a Édes Sári, Tőlük például pités tortákat szoktunk rendelni. Szóval nem az ilyen nagyon klasszikus esküvői tortákat kedvelem én személy szerint.

tthan’s brides: Igen ezt megértem. Nekem például nagy kedvencem vizuálisan a Marangona, amit most volt alkalmam anyukám szülinapján letesztelni és bevallom az én ízlésemnek kicsit túl édes volt ez a rengeteg cukormáz.

Mimi: Igen van az a fajta, ami gyönyörű, de amikor beleharap az ember, akkor azt mondja: „Igen, hát ez egy esküvői torta”. Én jobban szeretem azokat, amik tényleg finomak. Engem simán egy morzsás pitével le lehet venni a lábamról és szerintem iszonyatosan jól néz ki egy olyan desszertasztal, ahol ott van tíz pite. Aztán ott van még az Az én tortám-os Niki, ő is iszonyatosan szépeket csinál.

tthan’s brides: És akkor jöhet egy zárókérdés: készültök-e már a 2016-os szezonra?

Mimi: Igen igen ezeken már nagyon nagy ívben dolgozunk, és sok lehetőség már nincs is arra, hogy új felkérések jöjjenek. Még talán néhány belefér, de igazából mi most a dekor és a virágbolt vonal erősödése miatt már eléggé el vagyunk havazva.

tthan’s bride: Vagyis a Wild Flower Bar folytatódik?

Mimi: Igen a terveink szerint igen. Meglátjuk, hogy hogyan alakul jövőre.